Az ékes dróthálók ék alakú fémhuzalok sorozatából készülnek, amelyeket meghatározott mechanikus tekercselési módszerrel rögzítenek egymáshoz. Ez a szerkezet nem egyszerű szövés, hanem merev szitafelület, rögzített nyílásméretekkel és rendkívül nagy szerkezeti stabilitással, amelyet úgy alakítanak ki, hogy az egyes vezetékeket a szomszédos huzalok köré tekerjük. Alapvető jellemzője, hogy a képernyő minden alapegysége-a képernyőnyílás- egy három-dimenziós tér, amelyet két vagy több ék alakú huzal meghatározott ívelt felületeinek összekapcsolása határoz meg. Ez a reteszelés nem pont- vagy vonalérintkező, hanem egy stabil felületi érintkezés, amely az ék alakú ferde felület mentén alakul ki, így egyedi mechanikai tulajdonságokat ad a képernyőnek.
Szerkezeti kialakulásának megértése az anyag kiválasztásával és előkezelésével kezdődik. A szitagyártás során jellemzően magas széntartalmú acélt, rozsdamentes acélt vagy különleges tulajdonságokkal rendelkező színesfémötvözeteket használnak-. Az anyagválasztás elsősorban a kopásállóságon, a korrózióállóságon és a szívósságon alapul. A fémhuzalok nem kör alakúak, hanem egy trapéz keresztmetszetű-meghatározott szögű, azaz "ék" alakúak. Ez az előkezelési lépés kulcsfontosságú; az ék-alakú keresztmetszet{10}}a későbbi önzáró szerkezet alapja. A vezetékek szélességét és ékszögét pontosan kiszámították, hogy biztosítsák az előre meghatározott, egyenletes nyílásméretet a tekercselés után, miközben elegendő érintkezési felületet biztosítanak a szétválási erőknek.
A tekercselés és a reteszelés a szerkezeti kialakítás alapvető folyamata. Speciális tekercselőberendezések spirálisan tekerik fel az ék alakú huzalokat axiálisan elrendezett támasztórudak mentén. A tekercselés során az egyes huzalok megemelkedett bordái pontosan érintkeznek a szomszédos huzalok bemélyedő hornyaival, és a famegmunkáláshoz hasonló horony- és csapkötést képeznek. A tekercselés előrehaladtával ez a kapcsolódás folyamatos radiális nyomást hoz létre a vezetékek között a teljes érintkezési hosszon. Ez a nyomás nem külső hegesztésből vagy ragasztásból ered, hanem az ékgeometria és a tekercsfeszesség együttes hatása által generált belső erőből. Végül a teljes tekercsszerkezetet egy robusztus kerethez rögzítik véghegesztéssel vagy speciális bilincsekkel, monolitikus, merev modult képezve. Ezt követően a képernyő már nem támaszkodik a vezetékek rugalmasságára, hanem számtalan egymásba illeszkedő mikroszkopikus mechanikai egységből álló egésszé válik.
Működés közben a képernyő dinamikus funkcionális jellemzői nyilvánvalóvá válnak. Elsődleges funkciója a pontos, méret{1}}alapú szétválasztás. A merev és egyenletes nyílások biztosítják az átvilágítási pontosságot, szigorúan megtartva a felső felületen a nyílásméretnél nagyobb anyagokat, miközben lehetővé teszik a finomabb részecskék áthaladását. Az átvilágítási folyamat több, mint puszta "rostálás"; az ékhuzalok éles szélei vágási és hámlasztási hatást fejtenek ki a nedves, ragadós, erős tapadóképességű anyagokon, ezáltal segítve minimalizálni a nyílások eltömődését. Ez a szerkezeti kialakítás olyan szintű képernyőtest-stabilitást biztosít, amely megfelel a felhasználói elvárásoknak. Kíméletlen működési körülmények között-, például magas-frekvenciájú rezgéssel vagy intenzív folyadékhatásokkal-, a reteszelő szerkezet hatékonyan elnyomja az alkatrészek közötti relatív mikro-mozgást, és mérsékli a kifáradás okozta károkat, ezáltal megakadályozza a helyileg meglazulását vagy a vezetékek megszakadását a gyakran elfáradt képernyő miatt. Az ékhuzal alapjának jelentős vastagsága bőséges anyagtartalékot biztosít a kivételes kopásállóság érdekében. A kopás jellemzően a vezetékek tetejének éles széleinél kezdődik; mivel azonban az effektív nyílásméretet a vezetékek ferde oldalai határozzák meg, a funkcionális nyílásméretek lényegében változatlanok maradnak mindaddig, amíg a vezetékek el nem kopnak,{13}}ez a tulajdonság jelentősen meghosszabbítja a képernyő tényleges élettartamát.
